Az a kaszinó, amit ma ismerünk vibráló légkörével, a turistáktól és szerencsevadászoktól zsúfolt, zajos játéktermeivel, kezdetben teljesen másképp nézett ki és teljesen más volt a funkciója is. A mai kaszinókba leginkább szórakozni, kikapcsolódni no meg persze a nyereményért járunk, legyen szó hagyományos vagy éppne online kaszinóról. Valamikor azonban a 19. században a kaszinók nem azért jöttek létre, hogy minél izgalmasabb kártyacsatákat vívjanak bennük, vagy megüssék a jackpotot. Egészen más volt a cél, mégpedig az, hogy a gondolkodó polgárság találkozhasson egymással és előremozdíthassák a közművelődést, a politikai folyamatokat és értelmes eszmecserét folytathassanak. A XIX. –ban a kaszinó volt a polgárság és a nemesség egyik legfontosabb találkozóhelye, társadalmi színhelye.
Ettől függetlenül már korábban is voltak helyek, ahol szerencsejátékkal foglalkoztak. Az első ilyen a ’casino di Venezia’ Velencében, Olaszországban, amit 1638-ban alapítottak, és olyannyira kiállta az idők próbáját, hogy még napjainkban is kaszinóként működik egy csodás 1509-ben épített reneszánsz palotában. A kaszinó szavunk is az olasz „casa” szóból ered, ami kisebb villát, pavilont, nyári lakot jelent.
Magyarországon a kaszinók létrejöttét Széchenyi Istvánnak köszönhetjük. 1827-ben Angliából hazajőve vetette fel az ötletet, hogy alapítsanak egyet angol mintára, mely majd a közművelődést szolgálja és lehetőséget biztosít azoknak a gondolkodóknak, akik Magyarország jobbításán fáradoznak. Eleinte Pesti Kaszinó volt a neve, 1830-tól pedig mint Nemzeti Kaszinót emlegették.
Annak ellenére, hogy XIX. század második felében már olyan magas rangú nemesek is csatlakoztak a nemzeti magyar kaszinóhoz, mint Rudolf osztrák magyar trónörökös vagy Albert Edward Walesi herceg, nem csak az arisztokraták járhattak a kaszinóba. A felvételnek csak annyi volt a kritériuma hogy művelt legyen az illető, tisztességes és feddhetetlen. 1871-ben lett először saját épülete a budapesti Nemzeti Kaszinónak, amikor megvásárolták a Kossuth Lajos utca 5 szám alatt álló Cziráki palotát. Az új kaszinót elegáns, kastélyokba illő bútorokkal rendezték be, harmincezer könyv sorakozott a könyvtárában és elérhető volt 190 magyar és külföldi újság, folyóirat. A kaszinóban vendéglőt is működtettek, sokszor volt táncmulatság és zenés est, valamint jó szórakozást kínáltak azért a szerencsejátékok is…
Eközben az Amerikai Egyesült Államokban is megalakultak az első kaszinók a XIX. században, de ezeknek is eltérő volt a funkciójuk: ott inkább egyfajta kocsmaként működtek, főként a nagyvárosokban és környékükön, elsősorban San Franciscoban, Chicagoban, Neew Orleans-ban és St. Louisban.
Egy idő után aztán a kaszinók funkciója elkezdett megváltozni: a világmegváltó eszmecserék helyett szép lassan a szórakozásé, a mulatozásé és a szerencsejátékoké lett a főszerep. A viták, előadások, a világjobbítási szándék szép lassan kikopott a falai közül.
Amerikában 1931-ben Nevadában legalizálták a korábban betiltott szerencsejátékot, így a kaszinók útjában ott sem volt több akadály, megállíthatatlanná vált a fejlődés. Manapság évente például 40 millió turistát vonz a szerencsejáték, a csillogás, a kaszinók fellegváraként elhíresült Las Vegas.
Rengeteg idő telt el az első kaszinók megalapítása óta, a világ megváltozott és ez alól a kaszinó sem volt kivétel: manapság már nem palotákban, hanem bevásárlóközpontokban, éttermekben, luxus hajókon, szállodákban üzemelnek és eszmecserék helyett a szerencsejátékról, show műsoraikról, koncertjeikről, sportesemények megrendezéséről híresek.
Legújabban pedig a kaszinó átköltözött az online térbe is, lehet játszani egy számítógép előtt ülve vagy az okos telefonokat nyomkodva. Eljött az idő, amikor a kaszinók beköltöztek az otthonokba is…
